A kutya táplálása

A kutya él, lélegzik, fut, ugrik, ugat, csóválja a farkát - ehhez mind energia szükséges. Ezt az energiát táplálékából szerzi meg, pontosabban a táplálék építőköveiből: fehérjéből, zsírból és szénhidrátból. A kutya szervezet a táplálék kémiai energiáját más energiaformákká alakítja át hővé, amivel fenn tudja tartani a 38-39°C testhőmérsékletet, elektromos ingerré, hogy az idegrendszer működhessen. Energia szükséges továbbá az izomműködéshez, a növekedéshez, az új sejtek képződéséhez is. A fölösleges energiabevitel azonban zsírrá alakul át és elraktározódik. Aki sokat eszik, kövér lesz - hangzik a természet egyszerű törvénye. Ez ránk éppúgy érvényes, mint a kutyánkra. További alapszabályként érvényes, hogy aki nem megfelelően táplálkozik, beteg lesz. Ez azt jelenti, hogy a tápanyagoknak megfelelő arányban kell állniuk egymással és megfelelő mennyiségben kell a táplálékban előfordulniuk ahhoz, hogy kutyánk egészséges maradjon és táplálása optimális legyen. Aki kész állateledelekkel eteti kutyáját, annak nem kell félnie attól, hogy kedvencét nem megfelelően táplálja.

A fehérje semmi mással nem pótolható - Fehérje nélkül az élet nem lehetséges, az életjelenségek mindegyike fehérjéhez kapcsolódik. A fehérje egy gyűjtőfogalom, a természetben számos fehérjeforma fordul elő, melyek mindegyikére jellemző, hogy aminosavakból állnak. Az aminosavak egy részét sem az ember, sem a kutya szervezetében nem tudja felépíteni: ezek az úgynevezett esszenciális (élethez feltétlenül szükséges) aminosavak, amelyeket megfelelő mennyiségben a táplálékkal kell bevinni a szervezetbe. Csak kevés olyan fehérjefajta van, amely önmagában is biológiailag teljesértékű. Előnyös ezért a több, egymást kölcsönösen kiegészítő fehérjefajták keverékét tartalmazó táplálék. Megfelelő fehérjeellátás esetén a kutya aktív és élénk, hiányos fehérjeellátás esetén pedig kedvetlen és lusta lesz. Feltétlenül oda kell figyelni arra, hogy a kölyökkutyák, a vemhes és szoptató szukák, valamint a munkakutyák fehérjeszükséglete mindig jóval nagyobb, mint az átlagos életvitelű, kifejlett kutyáké!

A víz nagyon fontos - Víz nélkül nincs élet, ezért a víz minden táplálás alapja. Víz nélkül a kutya csak néhány napig marad életben, éhhalál azonban csak akkor fenyegeti, ha elveszíti testtömegének negyedét-felét. Friss, tiszta ivóvíznek mindig a kutya előtt kell lennie. Nagy hőségben ill. ha a kutya száraztápot eszik, jelentősen megnő a vízfogyasztása. Kedvencünk átlagos vízszükséglete 35-50 ml/testtömegkg. A kistestű kutyáknak relatív több folyadékra van szükségük, mint nagyobb testű társaiknak. (Például egy 5 kg-os kiskutya napi átlagos vízszükséglete kb. 250 ml, míg egy 50 kg-osnak kb. 2000 ml).

A zsír, mint jellegzetes energiaforrás - Egy ideig azt hitték, hogy a kutya táplálékában a zsír nemcsak szükségtelen, hanem egyenesen káros lehet. Ez egy teljesen téves nézet: minden kutyatáplálék, amely kevesebb, mint 5.5% zsírt tartalmaz, hosszabb távon hiányállapotot fog kialakítani a kutyánál. A zsírok zsírsavakból épülnek föl, amelyek közül több nélkülözhetetlen az állat számára (pl.linolsav). Ezen kívül a zsíroldékony (A, D, E és K) vitaminok felszívódásához és hasznosulásához is elengedhetetlenül fontos a zsír. Mindenek előtt azonban a zsír fontos energiaszolgáltató, így a munkakutyáknak több zsírra van szükségük, mint a szobakutyáknak, amelyek ha túl sok zsírt kapnak, ugyanúgy elhíznak, mint a sok szénhidráttól. A fiatal kutyáknak szintén magasabb a zsírszükséglete: ehhez először az anyatejből jutnak hozzá, aminek mintegy 8% a zsírtartalma.

Szénhidrátok - Nagyobb mennyiségben a növényekben, valamint a növényi eredetű termékekben (kenyér, rizs, tésztafélék) fordulnak elő. A szükséges szénhidrátokat a szervezet elő tudja állítani, pl. fehérjéből. A szénhidrátok lebontódásuk során bekapcsolódnak az energiaháztartásba ill. a zsírok anyagcseréjébe is. Túl sok szénhidrát bevitele esetén a fölösleg zsírrá alakul és raktározódik, azaz a kutya elhízik. A kutya emésztőrendszere a nyers, feltáratlan növényi szénhidrátot (keményítőt) nem igazán tudja hasznosítani. Ezért mindenképpen szükséges a növényi eredetű táplálékot (zabpehely, rizs, zöldségek) etetés előtt megfőzni. A szénhidrátokhoz tartoznak az ún. ballasztanyagok (rostok), amelyek emészthetetlenek, de egyáltalán nem értéktelenek: optimális mennyiségben adva ösztönzik a bélmozgásokat, ezáltal optimalizálják az emésztést. Aki persze túl sok ballasztanyagot etet, az jelentősen növeli kutyája bélsármennyiségét.

Vitaminok - kulcs az egészséghez - Manapság sokat beszélünk a vitaminokról, amelyek a kutyák számára is nagyon fontosak. A kutyatápok biztosítják, hogy kedvencünk naponta hozzájusson az optimális vitaminmennyiséghez. Különbséget tehetünk zsíroldékony (A, D, E, K) és vízoldékony (B, C) vitaminok között. Az A vitamin biztosítja a bőr és a nyálkahártyák egészségét, véd a fertőzésekkel szemben és biztosítja az éles látást. A D vitaminnak a csontfelépítésben és a csontvázrendszer egészségének megóvásában van szerepe. Az E vitamin sokoldalú védő funkciót lát el a szervezetben (oxidációgátlás, kapillárisok védelme), javítja a fehérje-anyagcserét, valamint fontos szerepet tölt be a fejlődés során és a szaporodásban is. A K vitamin sérülések során biztosítja az optimális véralvadást. A B vitaminok az anyagcserefolyamatok katalizátorai, de fontos szerepük van az idegrendszer és az izomrendszer működésében, valamint hozzájárulnak az egészséges bőr és a fényes szőrzet kialakulásához és a vérképzéshez is. A C-vitamin fontos a kötőszövet épségének biztosításához, de ezt a vitamint az egészséges kutya képes szervezetében előállítani.

Az optimális tápláláshoz elengedhetetlenül hozzátartoznak még a különböző ásványi anyagok (kálcium, foszfor, magnézium, cink stb), is, amit szintén a táplálékkal kell a kutya szervezetébe bevinni. A kalciumnak és a foszfornak fontos szerep jut a csontok felépítésében. Különösen a húsokban, de sok más, főleg növényi eredetű élelmiszerben túl alacsony a kálcium mennyisége. Ez a foszfor /kálcium arány eltolódásához vezethet, aminek fiatal korban a csontképződés zavara, idősebb állatoknál pedig a csontok szilárdságának csökkenése lehet a következménye. A kálium és a magnézium fontos szerepet játszik az idegrendszer és az izomzat működésében. Ezek mellett az anyagcserében viszonylag nagyobb mennyiségben szükséges ásványi anyagok mellett a kutya szervezete igényel egyéb, jóval kisebb arányban szükséges elemeket (pl. cink, réz, mangán, jód) is. Ezeket összefoglalóan nyomelemeknek szoktuk nevezni. Ebbe a csoportba tartozik a vas is, amely többek között a vérképzésért felelős. A kölykök anyatejen keresztüli vasellátása meglehetősen szűkös, ezért a fiatal kutyák gyakran szenvednek vérszegénységben. Ezt a vasat nagyobb mennyiségben tartalmazó, fiatal kutyáknak ajánlott tápokkal előzhetjük meg.